Közzétéve:

Adj, hogy kapj!

Gyakran hallani manapság a pozitív gondolkodás fontosságáról, hogy szinte már közhellyé válik. De vajon tényleg mindenki tudja, hogy mit jelent valójában? Semmiképp sem azt, hogy reggeltől estig széles vigyorral azt kell mondogatni: Minden nagyon jó.

Én szeretnék egy kicsit megnyílni, és mesélni arról, amit megkaptam az élettől. Nem tudom kinek mit jelent, a siker. Én azt érzem sikeres embernek mondhatom magam. Nagyon nagy melegséget, és hálát érzek a szívemben, a sok jótól amik történtek/ történnek velem. Ezért szeretnék erről mesélni nektek, hogy aki még nem tapasztalta meg a pozitív gondolkodás erejét, az kezdjen el foglalkozni vele.

Ez tényleg nem azt jelenti, hogy minden nap, minden percben mosolygok, és minden jól alakul, és mindenki szeret, és nincsenek hibáink, és minden tökéletesen alakul. Annyiszor voltam mélyponton, hogy azt hittem velem valami nagy baj lehet, netalántán depresszió? Vagy mi lehet ez, amin most keresztül megyek?? Naponta voltam mélyben, és magasban.. Tiszta gáz.

Kiskorom óta vannak bennem kétségek, félelmek. Sosem éreztem magam különlegesnek szó szerint semmiben sem. Mindig rossz tanuló voltam, majdnem a legrosszabb( nem szerettem tanulni), mindig kilógtam a sorból, lány létemre, mindig azt mondták, úristen.. Tina te nagyon hülye vagy”  te álomvilágban élsz, túl sokat akarsz, és túl hülye vagy, semmihez nem értesz. Családban történtek olyan veszteségek, amiket nem tudtam soha feldolgozni, legjobb barátomat veszítettem el, összes barátnőm eltűnt az életemből, szerelemben csalódtam. Szóval mondhatni tényleg nem álomvilág az élet. De én tudtam azt, hogy annyi álmom van, amiket nem akarok elengedni, ha másoknak sikerül elérni valamit, nekünk miért nem? Én miért nem lehetek különleges? Én miért nem hihetek abban, hogy gazdag leszek? Én miért nem lehetek valakire számára példakép? Miért nem élhetek úgy, ahogy én akarok? Miért nem foglalkozhatok azzal, amivel szeretnék? 3-4 éve elhittem valamit… MEGÉRDEMLEM, MEGKAPOM, MERT ELHISZEM.

Na és itt jöttek a pofonok. Annyit hibáztam az életem során, annyi kudarc, annyi negatív élmény annyi megbánás.. Semmi sem jön könnyen, főleg nem a boldogság, az egy belső munka, hinni kell benne, akkor is ha kudarc ér, akkor is ha, az elején csak azt mondja az élet: Á-Á  nem sikerült. Oké. Most nem, próbáljuk újra, még egy pofon, még most se. Á.. picsába, feladom, nem jön össze ez sem az sem, ennyi volt hagyom. Na igen ezt nem szabad.   Ezután mi történik?

 Ezután.. MEGÉRTE!

 Szó szerint, minden összejött, amit leírtam a célos füzetembe. Minden álmom valósággá vált, félelmetes volt, de tényleg megkaptam.  De ettől sokkal többet kaptam. Az a mondat, amikor valaki azt mondta nekem, Tina köszönöm, hogy ismerlek, hálát adok, annyit tudsz adni egy embernek, neked ezzel kellene foglalkoznod, megváltozott az életem, csak a jó történik, hiszek benne, meg akarom élni az álmaim, nem félek. Tudtam hitet, reményt adni. Látni a fejlődést, a boldogságot, a ragyogást valaki életében. Ezekért a pillanatokért éri meg élni.

Biztosra tudom, hogy ilyen lehet szülőnek lenni, amikor a saját gyerekednek te leszel a példa, amikor felnézhet rád, amikor valaki életet próbálod jobbá tenni, és látni azt, hogy tényleg jobbá tudtad tenni.

Sok minden van még előttem, de azt érzem BOLDOG VAGYOK.

Köszönöm az elmúlt pár évemet… A rengeteg sírást, az egyedüllétet, a rengeteg olyan embert, aki elhagyott, aki nem hitt bennem. A rengeteg csalódást, ami ráébresztett, hogy igazából sosem számít, ki mit gondol rólad, ki hisz benned, ki van melletted, ki mondja azt, hogy engedd el, mert úgy sem fog sikerülni.

Te magad érezd belülről, hogy jó úton vagy. Pontosan ott lesznek azok az emberek az életedben, akik a legjobbat akarják neked, akik sírásra késztetnek mert veled örülnek, akik büszkék rád, akiknek úgy adsz, hogy kapsz. 

 Soha ne érdekeljen téged, ha valaki számára nem vagy elég jó, ha valakinek túl sok vagy, ha valakinek túl kevés, ha valaki nem hisz benned, ha valaki nem ért meg.Ha néha te sem érted magad.

Mert pontosan úgy vagy csodálatos, ahogy vagy, a hibáiddal, a múltaddal, a félelmeiddel, a kétségeiddel, az álmaiddal, a vágyaiddal, a belőled áramló érzésekkel.. TÖKÉLETESEK VAGYUNK.

Csak mindig másoktól tesszük függővé a boldogságunkat, az álmunkat? Miért? Hidd el végre, ha hiszel a jóban, megkapod. És ha megkapod, tovább tudod adni a másiknak, és ha a másik megköszönni neked, akkor példa leszel, ha csak 1 ember számára.. akkor  is adtál a világnak belőle!

Szeretném megköszönni, hogy ezt elolvastad, és kívánom, minden álmod váljon valóra, mindig tudj örülni annak, amit kapsz, és értékeld magad, mert megérdemled, a legjobb jár neked mindenből. Csak hidd el végre. Ne érd be a kevesebbel, ne érd be azzal, amitől nem is vagy boldog. Lehetőséget kaptunk hogy éljünk, akkor miért nem tesszük?

„Higgy magadban”

Fitina